Találatok száma: 1
VÖRÖSMARTY MIHÁLY (Nyék, [Pusztanyék, ma Kápolnásnyék], 1800. dec. 1. – Pest, 1855. nov. 19.) költő, író, ügyvéd, táblabíró, műfordító.
Katolikus nemesi családból származott. Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály gróf Nádasdy Mihály alsónyéki birtokán volt gazdatiszt, édesanyja Csáthy Anna. A Fejér megyei Nyéken született, de 1800. december 3-án Nadapon, a katolikus templomban keresztelték meg. Egyéves kora után a mai Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum épületébe költözött a család. 1811-től édesapja házat vett, földet bérelt és gazdálkodni kezdett Velencén. A nyéki iskola elvégzése után házitanító oktatta, 1811-től 1816-ig a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában tanult. Itt kezdett verseket írni és magánórákat adni. 1816-ban a pesti piarista gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait.
Édesapja halála után, 1817-ben elvállalta Perczel Sándor fiainak (Sándor, Miklós és a későbbi 1848-as tábornok, Móric) tanítását. A Perczel családnál lehetősége nyílt önképzésre és megismerte a nemesi ellenállási mozgalmat. Reménytelen szerelem fűzte Perczel Etelkához. 1826-ban végleg megvált tanítványaitól. Tanítóskodása idején elvégezte a pesti egyetemen a filozófia tanfolyamot, majd jogot tanult. 1822-ben Görbőre ment joggyakorlatra, majd a királyi tábla felesküdött jegyzője lett. 1824-ben ügyvédi vizsgát tett.
1825-ben a Zalán futása című nemzeti eposz országos hírnevet szerzett neki. 1827-tól 1832-ig a Tudományos Gyűjtemény és melléklapja, a Koszorú szerkesztője. Az 1830-ban megalakuló MTA rendes tagjává választották. Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztették az Aurorát, a Kritikai Lapokat, 1837-ben megindították az Atheneumot és a Figyelmezőt. Alapító tagja az 1836-ban Pesten megalakult Kisfaludy Társaságnak, elnöke a Nemzeti Kör irodalmi kávéháznak (1847-től Ellenzéki kör).
Nyelvészeti tevékenységet is végzett, többek között Toldy Ferenccel együtt készítette el 1837-ben a magyar helyesírás első akadémiai szabályzatát. Az 1830-as években elsősorban színpadi műveket írt. 1837-ben a Pesti Magyar Színház (a mai Nemzeti Színház) megnyitóján mutatták be az Árpád ébredése című darabját.
1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát. 1845-ben Zala vármegye táblabírájának választották. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit támogatta, Kossuth pártjának tagja volt, politikai cikkeket és Szabad sajtó címmel verset írt. Bács-Bodrog megye követeként részt vett az első népképviseleti országgyűlésen, támogatta a nemzeti kormányt. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd a katonai törvényszék kegyelemben részesítette. 1850 és 1853 között Baracskán lakott, 1853-tól 1855-ig Kápolnásnyéken élt, gazdálkodott. 1855 őszén betegsége miatt költözött Pestre, november 19-én meghalt.
1866-ban Székesfehérváron szobrot állítottak emlékére. Születésének százéves évfordulóján emléktáblát avattak egykori iskolája, a ciszterci rendház falán Székesfehérváron. 1950-ben irodalmi múzeum nyílt egykori kápolnásnyéki lakóházában. A Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum 2020-ban újult meg, mögötte avatták fel a Csajághy Laura szabadtéri színpadot. A nyitóelőadás 2020. július 4-én a Csongor és Tünde volt.
Díjak: MTA Marczibányi-jutalma (1828), MTA Drámai jutalma (1833), MTA Nagyjutalma (megosztva: 1834, 1839, egyedül: 1842), Kápolnásnyék díszpolgára, (posztumusz, 2000)
F. m.: Zalán futása, Csongor és Tünde, Czillei és a Hunyadiak, Vérnász, Három rege, Szózat, A vén cigány
Irod.: MIL 3/543-556.; Sz 14/ 1341-1351.; ÚMÉL 6/ 1288-1291.; Vörösmarty album. A költő életrajza és válogatott versei. Bp. 1909.; Vörösmarty - mai szemmel. Székesfehérvár 2000.; Horváth Károly: Vörösmarty és Székesfehérvár. = Fejér Megyei. Szemle. 1966. 1-2. sz. p. 215-223.; Mekis János: Versek hangjai : bejegyzés a nadapi anyakönyvbe : a próbára tett cenzorok. = Magyarország. 1975. nov. 30. p. 27.; Halmos István: Jeles tanárok és tanítványok. In: A székesfehérvári József Attila Gimnázium tricentenáriumi évkönyve. 1988. p. 15-25.; Lukács László: Vörösmarty nevéről. Néprajzi gyűjtőúton. = Fmh. 1994. aug. 13. p. 8.; Lukács László: Még egyszer Vörösmarty nevéről. Néprajzi gyűjtőúton.= Fmh. 1994. szept. 24. p. 8., Vörösmarty-emlékek / Gelencsér József, Kresz Mária, Lukács László. - Székesfehérvár : Szt. István Kir. Múz., 1995. p. 50.; Veres András: Vörösmarty kétszáz éves. = Magyar hírlap. 2000. dec. 1.; Tóth Sándor: Vörösmarty Mihály "magyar Isten élménye": a költő születésének 200. évfordulójára. = Új ember. 2000. dec. 3. p. 6.;Kupi László: Vörös-Vörös marty-Vörösmarty.= Kápolnásnyéki kisbíró. 2018/2. sz. p. 12.; Vörösmarty Emlékház. http://vorosmartyemlekhaz.hu/
(H. H.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=769
