Találatok száma: 1
GÜNTHER ANTAL, dr. (Székesfehérvár, 1847. szept. 23. – Budapest, 1920. febr. 23.) ügyvéd, jogi szakíró, újságíró, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter. Tanulmányait szülővárosában, a ciszterci rend főgimnáziumában kezdte, miután 1862-ben belépett a piarista rendbe, annak pesti gimnáziumában folytatta. 1865-től Nagykanizsán tanított. 1868-ban beutazta Európa nagy részét, visszatérve ki-lépett a rendből. Az országgyűlés gyorsíróirodájában dolgozott, közben jogot végzett. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett. 1871-től 1894-ig a Pesti Napló munkatársa, jogi szakíró. 1875–1876-ban a Magyar Gyorsíró című lap szerkesztője. Ő volt a tiszaeszlári per tárgyalása alatt működő gyorsíró- és sajtóiroda főnöke. 1894-1896 között a Nemzeti Újság felelős szerkesztője. 1896–1897-ben az Alkotmány, 1896-1900 között a Hazánk című lap főmunkatársa.
1901-től 1909-ig szabadelvű programmal Magyaróvár, majd Igló országgyűlési képviselője. 1903–1905 között a Szabadelvű Párt, 1905–1909 között a Függetlenségi és ‘48-as Párt tagja. 1906. április – 1907. február 1. között az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 1907. február 2-től 1909. szeptember 23-ig igazságügy-miniszter a második Wekerle-kormányban. Miniszterségének ideje alatt kezdődött a fiatalkorú bűnelkövetők európai színvonalú gondozása, végrehajtási törvény, csekktörvény, üzletátruházási törvény született, létrejött az ügyvédi tanács intézménye, az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet. Szintén minisztersége idején zajlott a karlócai görögkeleti szerb nemzeti egyházi kongresszus, ő volt a tanácskozás királyi biztosa. 1909–1920 között a Kúria elnöke. 1909-től a Főrendiház tagja, 1917–1918-ban első alelnöke. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.
F. m.: Franczia nyelvtan iskolai és magán használatra (1868), Gyorsírási Oktató Levelek (1871), Az anya könyve (1876), Az immunitás (1886)
Irod.: Szinnyei 3/1573.; Révai 9/101.; MÉL 1/33.; Ügyvédek lapja. 1920. 5. sz. p. 2.
(B. Zs.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=773