LAUFENAUER KÁROLY, DR. (Székesfehérvár, 1848. jún. 23. – Bp., 1901. ápr. 27.) orvos, sebészdoktor, elme- és ideggyógyász, szülészmester, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
Középiskolai tanulmányait
szülővárosában, Székesfehérváron végezte.
1867-ben beiratkozott a pesti egyetem orvosi karára. 1873-ban szerezte
meg az orvosi és sebészdoktori, valamint a szülészmesteri oklevelet.
Medikusként másodorvosi állást vállalt Schwartzer Ferenc budai
elmegyógyintézetében és ennek hatására kötelezte el magát az elme- és
ideggyógyászat területén. 1873-tól 1876-ig a Schwartzer elme- és ideggyógyintézetben
működött. 1876-ban ösztöndíjjal egyéves nyugat-európai tanulmányúton volt,
Bécsben Meynert klinikáján agyszövettannal, Berlinben Westphal klinikáján
ideggyógyászattal foglalkozott. Hazatérését követően 1878-ban egyetemi
magántanárrá képesítették elmegyógyászatból. 1878-tól a Lipótmezei tébolyda
másodorvosa lett. 1881-től a pesti Szent Rókus-kórház elmemegfigyelő
osztályának főorvosa lett., majd 1882-ben rendkívüli nyilvános tanárrá nevezték
ki elmekórtanból, illetve megbízták a törvényszéki lélektan előadásával is.
1890 – 1901-ben az elme- és idegbetegségek kór- és gyógytanának nyilvános
rendes tanára a budapesti egyetemen. 1898-tól a MTA levelező tagja. Cikkei
jelentek meg az Orvosi Hetilapban (A slubi colonia (1875); A tejsav, mint
altatószer (1876) stb…) az Orvosi Hetilap Közegészségügyi mellékletében (A
magyarországi elmebetegek közép élettartama (1876), stb…); a Pesti Naplóban
(Néhány szó az idiota intézetek tárgyában (1876), stb…) a Nemzetben;
Természettudományi Közlönyben; az Orvosegyleti Évkönyvben.
Kutatásai a neuraszténiával, hisztériával, a hipnózissal, az epilepsziával
kapcsolatosak.
Főbb művei: Az elmegyógyintézetek túltömöttsége, annak okai és elhárításáról
(Bp., 1875); Agyszöveti vizsgálatok (Bp., 1884); Vizsgálatok az agy corticalis
látómezejéről (Bp., 1880); Az emlékező tehetségről (Bp., 1884); Előadások az
idegélet világából (Bp., 1899).
Irod.: MTA, 1825 1973. p. 170.; Sz 7/866-869; MÉL 2/41-42. Kéthy Károly:
Emlékbeszéd Laufenauer Károly levelező tag felett. Bp. 1902. p. 14.; Kapronczay
Károly: Laufenauer Károly. = Orvosi hetilap. 1976. 20. sz. p. 1237-1238.; Kapronczay
Károly: Leufenauer Károly emlékezete - születésének 150. évfordulóján. = Orvosi
hetilap. 1998. szept. 20. p. 2265-2266.; Véri Sándor: A női hisztéria Budapesten
az 1880-as években. = Buksz. 1999. nyár. p. 174-183.; Szállási Árpád: A magyar
ideg-elmegyógyászat klinikai-tudományos megteremtője: Laufenauer Károly,
1848-1901. = Orvosi hetilap. 2001. okt. 21. p. 2313-2315.
(V. D.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=806