ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK

Már javában zajlanak az Országos Könyvtári Napok, és az idei rendezvénysorozathoz – ahogyan 2006. óta mindig – természetesen a Vörösmarty Mihály Könyvtár is csatlakozott. A könyves hét zárása, megkoronázása ezúttal is a Könyves vasárnap lesz, október 7-én, 10 órától, amikor színes kínálattal várják a Központi Könyvtár különböző részlegei az olvasókat, érdeklődőket.
Évek óta rendkívül népszerű a Családi Olvasásmánia. A vetélkedőben nem csak a 4-8. osztályos tanulóknak, hanem a felnőtteknek is ajánlanak könyveket, amelyeket aztán egyénileg vagy családdal olvasnak el, és azután megoldják a feladatlapot. Az olvasásmánia eredményhirdetése is vasárnap lesz, 10 órától a Gyermekrészlegben. Nyitányként Lovranits Júlia Villővel találkozhatnak a gyerekek, szülők és pedagógusok. Az író, mesemondó egyik könyve választható volt a vetélkedőn, vasárnap pedig pompás mesemondásával varázsolja majd el hallgatóságát, megalapozva az utána következő eredményhirdetés hangulatát.
S ha az időjárás nem szól közbe, az idén is lesz könnyvásár a Bartók Béla téren, az árkádok alatt. A vásár egyébként hagyományosan a Könyves vasárnap egyik legtöbb érdeklődőt vonzó eseménye. A látogatók ezen a napon a könyvtár olyan részeit, helyiségeit is meglátogathatják, amelyeket más alkalmakkor nem. Például raktártúrán vehetnek részt, ahol könyvtáros szakember mutatja meg nekik, miként jut el a raktár zegzugos rejtekeiből – egy már-már ipartörténeti értékű liften is utazva – az olvasóhoz a keresett könyv. Emellett megismerkedhetnek a könyvkötészet rejtelmeivel is, a hely szűkössége miatt azonban csak korlátozott számban. A részvétel ezért előzetes regisztrációhoz kötött.
A szerencsések minikönyvet is készíthetnek szakemberek segítségével, és közben megismerkedhetnek az aranyozás technikájával is.
A Zenei és számítógépes részlegben Fejér megye népzenéjét mutatják be hagyományos és virtuális tárlaton. A Helyismereti csoportban egész nap játszani lehet a képeslapokkal, mégpedig puzzle, dominó, kártya, memori játékokat. Emellett 16, évfordulós Fejér megyei személyiség életét, munkásságát is bemutatják a Fejér Megyei Életrajzi Lexikon új szócikkei alapján. Az életrajzi lexikonba újonnan bekerült személyekről szól az a totó, amelyet majd ki lehet tölteni: így emlékeznek rájuk az idén. A helyismereti csoport gazdag képeslapgyűjteményének példányain első világháborús Fejér megyei emlékművek is láthatók. Ezekből rendeznek virtuális kiállítást és kvízt. Fejér megye településeinek helyi értékeiről írásokat is gyűjtenek és őriznek. Az szövegekhez készült bibliográfiához ugyancsak kvízjáték kapcsolódik.
Kifejezetten színes és változatos lesz tehát a Könyves vasárnap programja. Érdemes egyébként a Vörösmarty Mihály Könyvtár honlapját figyelni, felkeresni, mert a könyvtári napokról szóló különleges, érdekes információkat, részleteket is megtalálhatják ott az olvasók.

Szenvedélyes táncok, tüzes ritmusok, spanyol tájak és tradíciók Október 5-én, pénteken a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében egyetlen izgalmas témának szentelik az egész délutánt, sőt az estét is: a spanyol kultúráról lesz szó – sokféle megvilágításban. A program kapcsolódik ahhoz a spanyol szakkörhöz, ami néhány hónapja a könyvtár Pedagógiai Szakkönyvtárában indult, és időről-időre neves előadók tartottak előadást a spanyol kultúra, földrajz és történelem egy-egy szeletéről. Az október 5-i spanyol est azonban olyan sokszínűnek ígérkezik, hogy a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat: ezért rendezik meg nagyobb térben, az Olvasóteremben. Az est látványos flamenco bemutatóval veszi kezdetét. A székesfehérvári Duende Tánccsoport előadásából kiderül, hogy az érzelmek széles skáláját képes kifejezni a flamenco, az énekkel, hangszeres kísérettel előadott tüzes, szenvedélyes tánc, amelyhez a cipők ritmikus kopogása is társul. Demeter Zsófia történész többször járt már Spanyolországban, amely iránt történészként is érdeklődik – korábban a szakkörben a spanyol gyarmatosításról adott érdekes összefoglalót. Ezúttal azonban -- a flamenco bemutató után -- arról mesél vetített képekkel kísért előadásában, hogy turistaként miféle tapasztalatokat gyűjtött, mik azok a helyek, fontos látnivalók, amelyek lenyűgözték Spanyolországot járva. Egy országot akkor ismerhetünk meg igazán, ha tudjuk, miféle szokások, tradíciók határozzák meg az ott élő emberek életét: a hagyományokról Faix Dóra az ELTE spanyol tanszékének tanára beszél, aki korábban nagy sikert aratott a szakkörben interaktív előadásával. Akkor az is kiderült, hogy Faix Dóra még gyerekként néhány esztendőt Kubában töltött a szüleivel, ekkor tanulta meg a spanyol nyelvet. A vonzódás a latin népekhez, a kultúrájukhoz később is megmaradt, az egyetemen végül spanyol-francia szakon végzett. Spanyolország meglehetősen sok autonóm közösségre oszlik, így aztán régiónként más és más hagyományok a meghatározóak. Az előadásban arról is szó lesz, mik a jellegzetes tradíciók Spanyolország különféle vidékein Andalúziától Katalóniáig.
Spanyolország, no és azon belül is Katalónia különösen büszke híres építészére, Antonio Gaudira, aki egészen egyedi stílust teremtett. A spanyol modernizmus legnagyobb képviselőjét Szűcs Erzsébet művészettörténész mutatja be. Kiderül, mi jellemző egyedi stílusára, miként forrt össze a neve Barcelonáéval, hiszen a katalán fővárosban mindenütt érezhető a jelenléte. A neogótikus Sagrada Família Európa legfurcsább temploma, és Barcelona jelképévé vált. Ez a katedrális Gaudi élete főműve lett, annak ellenére, hogy a munkálatok még ma is tartanak.
Az esten jellegzetes spanyol ételekből kóstolhat a közönség: egy kis gazpacho, egy-egy falat jellegzetes kolbászféle, sajtok és churros (finom édes fánk) is szerepel a kínálatban. Na és kortyolhatunk egy kis sangriát: az alacsony alkoholtartalmú, jellegzetes spanyol ital afféle „borpuncs” – a felnőttek üdítője. A programot a Los Andinos koncertje zárja. A sokszínű andoki kultúrában ugyanis megmaradt az őslakosság kultúrája, népzenéje, ám emellett a spanyol hódítók is hatással voltak erre a kultúrára. Az Európában használt hangszereket is használják tehát az andoki muzsikusok, így a Los Andinos együttes is.

A Révész Késes Műhely kiállításon mutatja be kézműves remekeit október 1-jén, 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában. A tárlat megnyitóján Pálfalvi András beszélget a műhely mai képviselőivel, akik tovább ápolják a régi késes hagyományokat: Tóth Árpád Népi Iparművésszel, késes és köszörűs mesterrel valamint a feleségével, segítőjével, Lengyel Magdolnával.
A beszélgetésből kiderül majd, hogy a sárbogárdi Révész műhely igen nagy múltra tekint vissza. Tóth Árpád dédnagyapja, id. Révész Lajos – aki fegyverkovács volt Budapesten – Dunaföldváron telepedett le, késesként ott kezdett el dolgozni, 1920-ban. Az ő három fia is tőle tanulta meg a szakmát. Tóth Árpád anyai nagyapja, ifj. Révész Lajos 1943-ban költözött Sárbogárdra, és ő tette messzeföldön híressé a Révész bicskákat, no meg a Révész-féle juhászkést. Tóth Árpád később tőle, a nagypapájától vette át a műhelyt, azóta is rendszeresen zsűrizteti a munkáit, díjak, elismerő oklevelek birtokosa, 1999-ben elnyerte a Népi Iparművész címet. Tagja a Székesfehérvári Kézművesek Társaságának, és a Magyar Késműves Céh Egyesületnek.
Egy időben úgy tűnt, a késes szakmának igen kevés a folytatója. Annál is inkább, mert az 1970-es évek óta nincs késes képzés az országban. Ezt a szakmát ma úgy lehet megtanulni, hogy ellesi az ember valakitől a fogásokat, vagy autodidakta módon képezi magát. A Székesfehérvári Kézművesek Társasága éppen ezért hozta létre évekkel ezelőtt a Tűzzel-Vassal Fesztivált, hogy legyen találkozóhelye, fóruma az ország még működő késes és fegyverkovács műhelyeinek. No és persze, a közönség is megismerkedjen a kézműves késekkel, bicskákkal, vadásztőrökkel, a szakács kések fajtáival, sőt a különleges kardokkal. A találkozón és a hozzá kapcsolódó vásárban kiderült: egy-egy szép formájú, különlegesen tartós és éles bicska ma is jó szolgálatot tehet. Hajdanán a magyar férfiak zsebében mindig ott lapult egy jó kés, és újra igény mutatkozik egy-egy szép markolatú, nagy műgonddal készített bicskára. Kicsit a fehérvári fesztiválnak is köszönhető, hogy a bicska újra divatba jött, a késes műhelyek nem tűntek el, országszerte akadnak akik folytatják a mesterséget. A sárbogárdi Révész Késes Műhely is őrzi a tradíciókat. Tóth Árpád műhelyében is kézműves technikával készíti különleges bicskáit, késeit. Minden késesnek megvan a saját formavilága. A Révész műhelyben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy jó minőségű alapanyagokból dolgozzanak. Egyebek között szarvasagancsból, fából készítik a bicskák markolatát. Gyakran használnak erre fekete diót, néha mahagónit vagy cseresznyét. A pengéhez való acél Németországból származik. A Széna téri Tagkönyvtárban a beszélgetésen bizonyára az is kiderül, miféle bicskafajtákat készítenek, mi a jellegzetességük. Mert a bicska sokféle lehet, van maskara bicska, a Náder és juhász bicska, fejesgörbe bicska, de persze van szalonnázó, arató és cakli bicska is.