Illyés Gyula
(Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. nov. 2. – Bp., 1983. ápr. 15.)
Író, költő.
Az elemi iskola négy osztályát Rácegrespusztán felekezeti népiskolában végezte. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója, a Nyugat, majd a Magyar Csillag szerkesztője. A Nemzeti Parasztpárt nemzetgyűlési, országgyűlési képviselője, 1948-ban lemondott, visszavonult.
Díjak: Cece Díszpolgára, Posztumusz.
Irodalom: MIL 1/497-[501.]; BORBÁNDI p. 182-184.; MÉL 4 / 403-406.; VMÉL/235-236. ill.; Tüskés Tibor: Illyés Gyula alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1983. [!1984.] p. 452. ill.; Illyés Gyulával - szülőföldjén. = Földes Anna:Beszélgetni jó. Bp. 1985. p. 157-[164.]; Domokos Mátyás: Illyés Gyula = Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. főszerk. Pozsgay Imre. [Bp.] 1985. p. 534-[541.]; A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával. összegyűjt…Földes Anna. Bp. 1986. p. 862.; Vadas Ferenc: Illyés Gyula első iskolája. Szekszárd. 1987. p. 129. ill.; Vati Papp Ferenc: Forrásvidék. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. [2. kötet] Bp. 1989. p. 113-123.; Illyéstől Illyésről. [... összeáll. Pásztor Bertalan]. Bp. 1990. 392 p. ill.; Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig. Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928. Szekszárd. Wosinsky Mór Múzeum. 1992. p. 173. ill.; Balázs Mihály: Szülőföld és iskola. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. Bp. [1996.] p. 171-185.; Születtem... Magyar írók önéletrajzai. összeáll. Csiffáry Gabriella. Bp. 1999. p. 504.; Ahol zsarnokság van. = Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. Bp. 2014. p. 202-213.; Heredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. Pilisszentkereszt. 2014. p. 437-438.; Csiffáry Gabriella: ,,Magyarázom a bizonyítványom." Bp. 2017. p. 134-139. ill.; Déry Tibor: Illyésről. Köszöntjük a 70 éves Illyés Gyulát. = Kortárs. 16. évf. 11. sz. (1972.) p. 1683-1697.; Földes Anna: Illyés Gyulával - szülőföldjén. = Nők lapja. 1977. 44. sz. p. 6-8.; Elhunyt Illyés Gyula. = Fmh. 1983. ápr. 16. p. 16.; Tüskés Tibor: Illyés Gyula szülőföldjén. = Könyvtáros. 1986. 6. sz. p. 359-364.; Ordas Iván: Rácegresen Illyésre emlékeztek. = Élet és irodalom. 1986.17. sz. p. 6.; [B. Kiss László]: Az Oscar-díjas operatőr díszpolgár lett. Zászló és szoboravatás Cecén. = Fmh. 1993. aug. 21. p. 3.; Fodor Ilona: Illyés-monográfiám kanosszája. = Ezredvég. 1994. febr. p. 51-62.; [Rip.] Papp Gábor Zsigmond: A semmi közelít? = Európai utas. 2002. 3. sz. p. 2-12. ill.; Pomogáts Béla: Illyés Gyula Erdélyben. = Európai utas. 2002. 3 sz. p. 14-15. ill.; Kanyar József: Száz esztendeje született Illyés Gyula. = Honismeret. 2002. dec. p. 3-7. ill.; Sütő András: Szellemi erődítményünk magas Illyés vára. = Szabad föld. 2002. nov. 1. p. 17.; Tornai Szabolcs: Kedves és durva tenyér. A száz éve született Illyés Gyula szülőföldjén- = Heti válasz. 2002. okt. 31. p. 50-51; (Vasy Géza): Illyés ma is nagyon aktuális. = Dh. 2002. nov. 2. p. 5.; Leszkovszki Albin: Földink, a százéves költő. = A lidércfény. 2002. tél. 4. sz p. 10-15. ill.; 25 éve távozott el a legutolsó nemzeti bárd- = Magyar fórum. 2008. ápr. 17. p. 13. ill.; Vasy Géza: Illyés Gyula és Ozora. = M. szemle. 25. évf. 7-8. sz. (2016.) p. 99-101.; Kodolányi Judit: Ozora és a puszta Illyés Gyula szemével. Kiállítás az egykori ozorai Nagyvendéglőben. = Lyukasóra. 15. évf. 7. sz. (2016.) p. borító, 6.-9; Pátkai Róbert: Illyés Gyula ajándékai. = Evangélikus élet. 81. évf. 27. sz. (2016. júl. 10.) p. 18-19. ill.; Solymossy József: Illyés Gyula. = Velencei híradó. 23. évf. 10. sz. (2015. okt.) p. 8. ill.; Tóth Vilmos, Zsigmond János: Farkasréti temető, 3. rész. = Budapesti negyed. 11. évf. 42. sz. (2003. tél) p. 542.; Salamon Konrád: Illyés Gyula és a közügyek. = M. napló. 24. évf. (2012. nov.) p. 8.-18.; Ferencz (Fischer) László: Illyés Gyula és a francia irodalom. = M. napló. 24. évf. (2012. nov.) p. 19-21.
Szócikke a
Fejér Megyei Életrajzi Lexikonban
