A megyeszékhely jelentős természeti értéke a Sóstó, mely a várost hajdan övező kiterjedt mocsár- és lápvilág maradványa. A tó vize alkálisót tartalmazott, gyógyhatását – bőrbetegségek kezelésére - a XVIII. században fedezték fel. A veszélyes mocsarak lecsapolása a XIX. század második felében valósult meg, ekkor indult el a tókörnyék fásítása. A háború előtt a Sóstó és környéke a város közkedvelt fürdő-, kiránduló- és horgászhelye volt, kiépített stranddal, stégekkel, kabinokkal, vendéglővel, kis szállóval, sétányokkal. 2000-ben Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata védetté nyilvánította a területet, a 320 000 m2 kiterjedésű tó északi medencéjében 220 hektáron létrejött a Sóstói Természetvédelmi Terület. A Zsombék Természetkutató Egyesület létrehozta a 6630 m hosszú Sóstói tanösvényt, később erdei iskola kezdte meg működését.
A természetvédelmi terület változatos élőhelyekkel rendelkezik: erdő, mocsárrét, sztyepprét, láprét, homokbánya, nyílt víz, nádas tagolja.
Madárvilágában számos védett faj - cigányréce, nyári lúd, szürke gém, vörös gém, törpe gém, barna rétihéja, vörös vércse, gyurgyalag, nádi sármány - megtalálható. A kétéltűek és hüllők – zöld levelibéka, kecskebéka, tarajos gőte, mocsári teknős, vízisikló - mindegyike védett. Növényvilágának említést érdemlő védett fajai a homokbánya területén megtalálható 9 orchideafaj, fekete kökörcsin, a mocsárréti sárga nőszirom, az erdős területen a békakonty, a lápréti kormos csáté. Gazdag gombafélékben is: megtalálható itt a májusi pereszke, redős papsapkagomba, ízletes kucsmagomba, csillaggomba, júdásfülgomba, gyapjas tintagomba.
