Az I. világháború kitörését követően diákok sora indult az iskolapadból a harcvonalba. Többségük önként jelentkezett katonának a frontra, így a legnehezebb feladatot vállalták magukra. Nekik állít emléket az Ybl Miklós Reáliskola (ma Szent István Szakközépiskola) szobra. A székesfehérvári Volt Reáliskolások Egyesülete 1927. június 29-i közgyűlésén határozott arról, hogy a háborúban meghalt iskolatársak emlékére szobrot állít. A tervezéssel Bory Jenő szobrászművész, főiskolai tanárt bízták meg. Az emlékmű a kötelességteljesítés szimbóluma. Márványalapon felemeltfejű hős diák áll, aki jobb kezében meghajtott a zászlót tart, amely az elesettek iránti tiszteletet fejezi ki. Bal kezében babérkoszorút emel magasra. A talapzat két oldalának feliratain a hősi halált halt diákok nevei kaptak helyet. Az emlékmű avatására 1928. szeptember 30-án került sor. A megye, a város vezetőin kívül jelen voltak a háborúban meghalt diákok hozzátartozói, az iskola diákjai, a volt diákok, a város más középiskoláinak küldöttségei. A Himnusz elhangzása után Ivánka Lajos a Volt Reáliskolások Egyesületének elnöke ismertette a jelenlévőkkel a szobor születésének történetét. A beszédet követően gróf Széchenyi Viktor főispán leplezte le a Hősök szobrát, majd annak mondanivalójáról, hatásáról dr. Fábián Gáspár műépítész és Strasszer Miksa főmérnök beszélt. „ Ezek a fiúk dalolva, felbokrétázva, jókedvűen indultak útnak, mintha csak tornaversenyre indultak volna, valóban a legszentebb bajnoki küzdelemre édes hazánkért, mindnyájunkért…” Az énekkar műsora, és a szavalat után dr. Bezdek József a reáliskola igazgatója vette át az emlékművet az iskola nevében. A program koszorúzással zárult. Az ünnepséget követő bankettet a Fekete Sas Szállóban tartották. Az emlékművet 1989-ben teljesen felújították, 1990-ben pedig, az addigi 37 név mellé, újabb neveket tartalmazó táblákat helyeztek el a szobor mögötti falfelületre.