A császári és királyi 69. gyalogezred elesett hőseinek emlékművét már a háború utáni első években tervezték felállítani, de megvalósítását az anyagi nehézségek hosszú ideig megakadályozták. A szoborbizottság először a volt bajtársakhoz fordult, majd országos gyűjtést indított, jótékonysági esteket szerveztek. 1931. július 14-én, az 1918-as montello-i csata évfordulóján került sor a Bory Jenő szobrászművész által megalkotott 69-es emlékmű felavatására a Vörösmarty téren. Az ünnepségen az ezred egykori tulajdonosát, Hindenburg birodalmi elnököt a német nagykövet, a magyar kormányt gróf Károlyi Gyula külügyminiszter képviselte. József királyi herceg, hadosztályparancsnok és Crettier Ferenc ny. ezredes mondott beszédet, aki a szobrot jelképesen átadta a városnak. Díszmenettel, majd a katolikus körben rendezett ünnepi ebéddel zárult az emlékműavatás.

A 250 cm magas emlékmű felirata: 69-es előre! A másfélszeres életnagyságú bronzszobor az ezred háborús jelvénye alapján készült, egy elesett bajtársa mellett rohamozó katonát ábrázol. A talapzat két oldalán bronz plasztika látható, valamint az ezred nevezetesebb csatái helyszíneit, a hátlapon az ezredre és a szobor felállítóira vonatkozó sorok olvashatók. Az előlapon Hindenburg tábornagy arcképét ábrázoló, fém (eredetileg bronz) relief látható. A talapzat alatt helyezték el az ezrednaplót, a montellói csata leírását és az elesett katonák 3600 nevet tartalmazó jegyzékét.

A 69-es emlékmű már felállítása után kritikákat kapott, túl sablonosnak és a tér méreteihez viszonyítva túlságosan nagy tömegűnek ítélték. A térrendezések során helyét, irányát többször változtatták. Először a Balatoni műút építése és a csatornázási munkák miatt kellett eltávolítani, 1975-ben pedig a megnövekedett forgalom miatt mozdították el eredeti helyéről.