A Ciszterci gimnázium első világháborús emlékműve
Az első emlékmű-tervet Philipp István a ciszterci gimnázium rajztanára 1917-ben készítette, melyet később többször átdolgozott. 1923 elején Mátrai Rudolf, főigazgató kérésére már egy részletes terv készült az iskola fennállásának 200. évfordulója tiszteletére tervezett ünnepség sorozatának tervezése során. A Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári Osztálya a következő év elején határozott arról, hogy készüljön el a világháborúban hősi halált haltak emléktáblája mellett két dicsőségtábla is.
Az iskola udvarán a sekrestye falához támaszkodó Hősök emléke előtt nyitott korlát, melyen a jezsuita és ciszterci címer látható. A korlát vonala fölött kezdődnek a keretbe foglalt vörösmárvány táblák. Középen a hősi halált halt diákok nevei, jobboldalon az egykori igazgatók és neves tanárok, baloldalon jeles diákok nevei olvashatók. A névsor fölött Pro Patria, Az iskola hős és jeles fiainak véset olvasható. Ezek fölött az országcímer és a stilizált hármas halom, a legmagasabb középső halom előtt Szent István király ülőszobra, a halom csúcsán a korona és egy kettőskereszt zárja az emlékművet. A kőfaragó munkákat Havranek Lajos, szobrász, a kőműves munkákat Ujcz István végezte. Szent István alakját a tervező Philipp István formálta meg. Az emlékmű a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári osztálya tagjainak és város elöljárói és polgárai adományaiból, és a diákok gyűjtéseiből valósult meg.
Az avatásra 1924. november 9-én került sor a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség sorozat keretében. Az emlékművet gróf Zichy János adta át a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári osztálya nevében, majd az iskola főigazgatója Mátrai Rudolf főigazgató mondott beszédet. A diákok képviseletében a VIII. osztályos Kaltenecker Viktor kapott szót, majd a beszédek sorát Raics Károly tábornok zárta. Az ünnepség kezdetén a Himnuszt, befejezéseként a Ballag már a vén diák című dalt játszotta el a fúvószenekar.