Az első világháború székesfehérvári hőseinek emlékműve Pásztor János szobrászművész és Hikisch Rezső műépítész közös alkotása. Pályatervét 1926. november 29-én fogadta el a város. A Hősök terén látható alkotás összetett kompozíció. Az alkotás a Szent István Székesegyház altemplomának bejáratát is magába foglalja. A bronz szoborcsoport központi figurája egy ágaskodó lovon ülő, kezében babérkoszorút tartó harcos, mellette egy álló és egy földön fekvő sebesült katonával. A szoborcsoport az altemplom bejárata feletti haraszti kővel burkolt ívben helyezkedik el. Különlegességei közé tartozik, hogy a korszak egyetlen olyan köztéri alkotásaként ismert, amelyen Ady-idézet szerepel: „Be szép ilyen végzetes néppel ugyannak tudni magunkat.”

Az emlékmű felavatására 1929. július 2-án került sor. 1938-ban egészült ki a Fekvő (Névtelen) katona alakjával, mely az eredeti pályamunkában a kompozíció részeként szerepelt, de ennek megvalósítását a rendelkezésre álló tér szűkössége megakadályozta. Csak a Városháza 1937-es átépítése során végrehajtott térrendezés (a Szigethy-ház lebontása) tette lehetővé a szarkofágon fekvő alak, a lépcsők és a kővázák elhelyezését. A katona alatti szarkofágot Csitáry G. Emil polgármester tervei alapján Müller Ernő és cége faragta. A szobor még 1938-ban, a felállítása során megsérült, a művész 1939-ben újat készített. A második világháború utáni helyreállítás során a sérült kővázákat eltávolították, a lépcsőket kijavították. 1960-ban a Fekvő katonát eltávolították a térről, eredeti helyére 1989. szeptember 15-én került vissza.