Székesfehérvár legrégibb és legnagyobb középiskolája a mai Ciszterci Szent István Gimnázium. Története a 18. század elején kezdődött. A jezsuiták 1702. január 2-án nyitották meg a városban négyosztályos iskolájukat, mely a tanerő, a helyhiány illetve a tanulólétszám csökkenése miatt 1707-ben megszűnt.
1724. november 6-án a város támogatásával indult újra az oktatás. Kisgimnáziumként nyílt meg az iskola négy grammatikai osztállyal és két tanítóval. 1737-től hatosztályos gimnáziumként működött tovább. 1776-tól 1786-ig a pálos atyák végezték a nevelő-oktató munkát. 1786-ban az iskolát államosították, felvette a Magyar Királyi Gimnázium nevet. A pálos rend feloszlatása után az egykori rendtagok világi tanárként tanítottak tovább. 1803-ban az emeleten 5 tantermet alakítottak ki. Viszontagságos évek után 1813-ban a zici központú ciszterci rend fenntartása alá került az iskola, első igazgatója Villax Ferdinád lett. 1851-től főgimnáziumi rangot kapott, nyolc osztályossá vált, bővítették a tantermek számát. 1853-ban voltak az épületben az első érettségi vizsgák Székesfehérváron. 1874-ben a megnövekedett tanulólétszám miatt átalakítás kezdődött, új kétemeletes épületet emeltek a régi helyére. A régi alapokon épült új kétemeletes iskolát 1875. október 3-án adták át (a mai Oskola utca 7.).
1921-től Dr. Békefi Remig zirci apát kezdeményezésére az iskola felvette Szent István nevét. 1924-ben újabb tanügyi reformok miatt reálgimnáziummá alakult. 1937-ben telket vásárolt a Zirci Apátság, ahol új iskolaépületet építettek, melyet 1939. szeptember 8-án adtak át. Az avatáson jelen volt Shvoy Lajos megyéspüspök és Csitáry G. Emil polgármester. Érdekesség, hogy az intézmény alagsorában lőtér került kialakításra. Az eredeti terv szerint a régi és az új gimnázium épületét a tér fölött átívelő fedett híd kötötte volna össze. A teljes munkálatok 1941-ben fejeződtek be. A gimnázium az 1945/46-os tanévtől átszerveződött, és rövid ideig mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola működött tovább. A ciszterciek keresztény szellemű nevelő-oktató munkája 1948 júniusáig tartott. Ekkor az egyházi iskolákat államosították. 1948-tól az iskola mint Állami Szent István Gimnázium működött tovább.
Az iskola jeles tanárai: Pray György történetíró, Baróti Szabó Dávid költő, nyelvújító, Ányos Pál költő, Virág Benedek költő, műfordító, Kreskay Imre költő, Marosi Arnold régész, muzeológus, Budenz József nyelvtudós.
Az iskola leghíresebb diákjai: Horvát István történész, Reguly Antal néprajzkutató, Vajda János költő, Ybl Miklós építész, Goldziher Ignác nyelvész, Endrődy Sándor költő, Wekerle Sándor miniszterelnök, Vörösmarty Mihály költő.
