A Székesfejérvári Casino 1838. április 24-én alakult meg, és 1849-ig működött. A Kaszinó szervezeti életét az alapszabályok és a rendeletek ismertették. Az évente két alkalommal ülésező közgyűlésnek meghatározó szerepe volt, itt döntöttek a tagfelvételről is. Tisztújításkor három igazgatót, huszonnégy tagú választmányt, pénztárost és ügyészt választottak.
Az igazgatók számos feladatot elláttak, mint például a választmány összehívása, a személyzet felvétele és irányítása, a leltár vezetése, a rendbontók figyelmeztetése. Fontos kérdésekben nem dönthettek a választmány nélkül. A választmány feladatai közé tartozott a rendszeres ülésezés, a havi elszámolások ellenőrzése, az intézmény gyarapodásának elősegítése és szükség esetén az igazgatók távollétében azok helyettesítése. A választások titkosak voltak, a döntéseket a többség véleménye alapján hozták meg.
A Kaszinó alapszabályában a következő állt: „A Casino jó ízlést, mívelt társalkodást, egyesek értelem- és erkölcsbeni gyarapultát, s ez által egyszersmind a közértelmesség kifejlődését ápoló, lelket s testet ébresztő intézet.” Tagjai „feddhetetlen életű”, jó magaviseletű férfiak lehettek. A részvénydíjak három egymás utáni évre szóltak évi 10 forint befizetésével. Tagjai főként földbirtokosok, hivatalnokok illetve nemesek voltak, ők tették ki a tagság háromnegyedét, a polgárság jóval kisebb létszámban volt jelen. A tagok száma az alakulás évében 240 fő, amely folyamatosan csökkent, és 1845-46-ban a fennmaradt adatok alapján 165 fő volt.
Fő célja volt a városi polgárok, értelmiségiek, hivatalnokok, kereskedők, kézművesek és a megyei nemesség művelődésének az elősegítése. Ennek érdekében újságokat, könyveket bocsátottak a tagok rendelkezésére, amelyeket az olvasóteremben olvashattak. Az olvasószoba reggel 8-tól este 11-ig tartott nyitva. Kölcsönzésre nem, csak helyben használatra volt lehetőség. A kaszinó keretet adott a társasági életnek, a politikai eszmecseréknek, illetve a közélet alapvető kérdései mellett a gazdasági szféra sem kerülte el.