A Fejér megyei Olvasótársaságot 1840. május 31-én Madarász László törvényszéki ülnök és testvére, József alapította meg Székesfehérváron. Létrejöttét elsősorban annak köszönhette, hogy szükség volt a kormánypárttal szembenálló köznemességnek egy olyan társaskörre, ahol rendszeresen találkozhattak és eszmét cserélhettek.
Az olvasótársaság június 1-jével kezdte meg működését Rosty Zsigmond törvényszéki ülnök Uri utca 14. sz. alatti házában, de a könyvtár megnyitására, csak novemberben került sor. A társaság hat évre alakult, s rendelkező tagokat, illetve olvasó tagokat foglalt magában. A rendelkezők 8, az olvasók pedig 4 ezüstforintot fizettek évente.
Az évkönyvekben feltüntették a társaság célját, amely kéziratok és könyvek beszerzése volt. A könyvtár használatát az alapszabály határozta meg, a részleteket pedig a választmány dolgozta ki. A könyvtár törzsanyagát alkotó, a tagoktól „kölcsönzött” könyvekről részletes jegyzéket készítettek, és ezeket sorszámmal látták el. A könyvtár anyagának többsége letétekből származott, melyek jelentős része az 1840. novemberi megnyitó előtt került be a könyvtárba. Ezek főként orvosi, természettudományi, illetve teológiai témájúak voltak. Később belépő tagoktól is származtak könyvek. A letétek jelentős mennyiségű hírlapot, folyóiratot, illetve kéziratot is tartalmaztak. A könyvtár állományát rendszeresen gyarapították (hírlapok, folyóiratok, könyvek) vásárlással. A társaság évente egy-két alkalommal vásárolt jelentős mennyiségű könyvet, ezek a beszerzések kezdetben a témát részesítették előnyben a frissességgel szemben. Az egyesület tulajdonbélyegzővel látta el az állományba vett könyveket.
Mai szemmel tekintve érdekesség, hogy a könyvtár a katalógusában szakrendi helyett nyelvi felosztást alkalmazott. (I. Magyar Könyvek; II. Német Könyvek; III. Diák könyvek; IV. Francia, Olasz és Angol könyvek). Az adatok alapján a német nyelvű irodalom tette ki az állomány jelentős részét, a magyar nyelvű anyag csak az egy ötöde volt az állománynak. Az olvasótársaság 1846-ban szűnt meg, ebben többek között közrejátszott a politikai viszonyok megváltozása és a Madarász testvérek távolléte is.