A politikai, társadalmi és szépirodalmi közlöny ötven éven át jelent meg. Keletkezésének hátterében a Magyarországon kialakult politikai helyzet állt. A katolikus egyház védelmében fellépő katolikus politikai mozgalom vezéralakja, Zichy Nándor gróf felismerte, hogy a liberális szellemiséggel szemben a keresztény értékeket a sajtó eszközével lehet sikeresen szolgálni. Esterházy Miklós Móric gróffal együtt megszerezték Steiner Fülöp székesfehérvári püspök támogatását és elindították az első vidéki katolikus politikai lapot. Az első szám 1894. április 16-án jelent meg, pedig már korábban elkészült 1894. március 24-ei dátummal. A hivatalosan soha meg nem jelent lapszámból kb. száz példányt ki is nyomtattak, mikor megérkezett az országba Kossuth Lajos halálhíre, ezért elhalasztották az első szám megjelenését.
Az első szám vezércikke alapján a lap célja volt: „a hírlapirodalom terén felburjánzó erkölcsi süllyedésnek gátot vetni”. Felelős szerkesztő Kováts István, társszerkesztő Bonitz Ferenc volt. A lap megjelenését XIII. Leó pápa is üdvözölte, a Zichy Nándornak írt levelében írta: „Az általatok a katholikus törekvéseknek előmozdítására ’Fejérmegyei Napló’ cím alatt létesített új lapot mi örömmel helyeseljük.”
Az újság kezdetben hetente háromszor, míg 1911. december 3-tól hetente hatszor jelent meg. Előkelő támogatóinak köszönhetően a legolcsóbb vidéki újságként terjedt országszerte, havonta 50 krajcár, egész évre 6 forint volt az előfizetési díj. Az addig e típusban egyedüliként megjelenő, országos terjesztésű Magyar Állammal szemben, a korszellemnek megfelelő, új arculatot kapott a lap. Az első oldalon szerepeltek a legfrissebb hírek, távirati jelentések. A harmadik oldalon volt a Belföld, Külföld, Városi és megyei hírek rovata, itt közölték az egyházi vonatkozású információkat. A negyedik oldalra került a közgazdasági híranyag és a Különféle és kifejezetten székesfehérvári értesülés. A hirdetéseket csaknem teljesen mellőzték.