A Vörösmarty-kör Székesfehérvár életének egyik legfontosabb kulturális civil szervezete volt, mely 1867. május 6-án alakult. Létrejöttére hatással voltak az 1838-ban alapított nemesi és polgári kaszinók, illetve az 1840-ben alakult Fejér Megyei Olvasótársaság is. Céljai közé tartozott Vörösmarty szellemi örökségének ápolása, a közművelődés terjesztése, a honi irodalom pártolása, amelyet szép- és szakirodalmi művek vásárlásával, illetve irodalmi pályázatok meghirdetésével kívántak elérni. A havonta megrendezésre kerülő kisgyűléseken felolvasásokat, szépirodalomi, szakirodalmi, ismeretterjesztő, illetve történelmi előadásokat, kirándulásokat, összejöveteleket, estélyeket szerveztek.
A kör három évre alakult, a hosszabbítás lehetőségével. Ismertebb elnöke Zichy Jenő gróf, helyettese Vértessy József ügyvéd volt, 1907-1920 között pedig Széchenyi Viktor főispán volt az elnök. Tagjai „feddhetetlen életű egyének” lehettek, az éves tagdíj hat forint volt. Először a Magyar Király Szállóban, utána a Fekete Sas Szállóban béreltek helyiségeket, majd a Vörösmarty Színházban működtek. A későbbiekben Széchenyi Viktor Kossuth utcai palotájának emeleti helyiségei is a kör rendelkezésére álltak.
Tevékenységüket Szépirodalmi, Természettudományi és Filozófiai, illetve Államtudományi Szakosztályba szervezték. Ezek később kiegészültek egy Társadalmi csoport nevű szakosztállyal is. Felolvasóesteket tartottak különböző témákban, mint például orvostudomány, nevelés, illetve a „nőkérdés”.
Minden évben szerveztek Mihály-napi búcsújárást. Vörösmarty Mihály születésének és halálának évfordulóján városszerte megemlékezéseket, felvonulásokat, koszorúzásokat tartottak. A kör adta ki először a költő születésének századik évfordulójára a Vörösmarty Emlékkönyve című kötetet, melyben beszámoltak a székesfehérvári és nyéki ünnepségekről. Szerkesztője a kör akkori titkára, dr. Czapáry László főgimnáziumi tanár volt, aki 1892-1904 között töltötte be ezt a tisztséget, és számos Vörösmarty-estélyt is szervezett.
Az egyesület számos megemlékezésben részt vállalt. Eötvös József-emlékünnepséget rendeztek 1879. március 19-én, Vörösmarty születésének századik évfordulóján országos ünnepséget tartottak, megemlékeztek a szabadságharc ötvenedik évfordulójáról, valamint szerepet vállaltak az Erkel-ünnepségek megrendezésében is. A kör kezdeményezte egy állandó kőszínház létrejöttét, illetve számos karitatív tevékenységben vett részt.
Könyvtárának alapját a Székes-fejérvári Casino könyvtára jelentette, melyet főként adakozásból, ajándékozással és vásárlással fejlesztettek. A kör megalakulásakor nem lehetett könyvet kölcsönözni a könyvtárból, erre csak 1875-től nyílt lehetőség. A századfordulón 670 kötet volt az állomány. A folyóirattár a könyvtár mellett működött, kölcsönözni nem lehetett. A kor fontos napilapjai voltak megtalálhatók a gyűjteményben.