LAUSCHMANN GYULA, dr. (Székesfehérvár, 1861. szept. 28. - Székesfehérvár, 1918. okt. 8.) orvos, helytörténész, író. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. A ciszterci rend főgimnáziumának közkedvelt diákja 1879-ben tett érettségi vizsgát. Orvosi tanulmányait a fővárosban folytatta, 1884-ben kapott diplomát. 1895-ben tisztiorvosi képesítést szerzett. 1889 elején tért vissza Székesfehérvárra, s a vármegye közkórházának alorvosa lett. 1900-08 között az új Szent György Kórház belgyógyászati osztályán folytatta pályafutását. Üzemorvos a Felmayer gyárban, s hamar jó hírnévre tett szert a városban és környékén. 1908-tól haláláig vármegyei tiszti főorvos. Az 1910-11-es kolerajárvány sikeres elszigeteléséért királyi elismerésben részesült. 1914-18 között az első világháború sebesültjei számára létrehozott ideiglenes kórház igazgató főorvosa.

Igen sokoldalú ember, kedvelte a közszereplést. Érdeklődött a helytörténet, a zene, az irodalom iránt. Szerepet játszott több helyi egyesület létrehozásában (Zenekedvelők Egyesülete, Fejér vármegyei és Székesfehérvári Múzeum Egyesület, Fejérmegyei és Székesfehérvár Tuberkulózis elleni Védekező Egyesület).Tagja a városi közegészségügyi bizottságnak, iskolaszéknek, színházi bizottságnak, árvaszéknek.

Jelentős írói tevékenysége. Az orvostudomány irodalmi, történeti vonatkozása is érdekelte. Irodalomtörténeti, művészettörténeti dolgozatai jelentek meg. A Székesfehérvári Hírlap állandó zenekritikusa. Helytörténeti munkásságának csúcspontja, a Székesfehérvár történetéről szóló monográfia, amely halála után jelenhetett meg. A 2000 őszén induló székesfehérvári Jazz Szakközépiskola felvette nevét.